Ellenőrzési és értékelési rendszer

9. Óvodánk ellenőrzési értékelési rendszere

9.1. Az óvoda  irányítási - szervezeti felépítése

Az óvoda alapközösségei:

  • gyermekközösség
  • nevelőtestület
  • technikai alkalmazottak közössége
  • szülők közössége

Az óvodában működő érdekképviseleti szervezetek:

  • Közalkalmazotti képviselő
  • Szülői Munkaközösség

Óvodavezető

Feladat- és hatásköre:

Az intézmény vezetője felelős:

  • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,
  • a takarékos gazdálkodásért
  • gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörébe.
  • Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásával gyakorolja.
  • pedagógiai munkáért
  • az ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszer működéséért,
  • a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
  • a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
  • a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

Az intézmény vezető rendkívüli szünetet rendelhet el rendkívüli események miatt a fenntartó egyetértésével. Az óvoda vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

Feladatkörébe tartozik különösen:

  • a nevelőtestület vezetése
  • a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése
  • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.
  • A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
  • a szülői szervezetekkel való együttműködés
  • a gyermekvédelmi munka irányítása
  • gyermekbalesetek  megelőzése

Az óvodavezetői megbízást Dunaszentpál község Képviselőtestülete adja.

Nevelőtestület

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

Tagjai az intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottjai. Döntési és véleményezési jogkörrel rendelkezik a Kt. 56-57§-a szerint.

9.2. A pedagógiai munka legfontosabb dokumentumai

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

¯

Duna-Gyöngye  Óvoda Helyi Nevelési Programja

¯

Munkaterv

Az óvodavezető éves pedagógiai, működési terve

  • helyzetkép
  • aktuális tervezési feladatok

- szakmai programok

- rendezvények

- kapcsolattartás

  • tanügyigazgatási feladatok
  • kiemelt nevelési területek feladatai
  • ellenőrző-értékelő tevékenység ütemezése

Időkeret: 1 év

¯

Csoportnapló

A gyermekcsoport nevelési - fejlesztési terve, tevékenységi programja

A csoportnapló felépítése:

  • A gyermekcsoport összetétele, adatai
  • Nevelési célok és azok megvalósulása:    -      szokás és szabályrendszer tervezése

-           egészséges életmódra nevelés

-            érzelmi nevelés és szocializáció

-            anyanyelvi nevelés-fejlesztés

  • A nevelés-fejlesztés értékelése elemzése

Időkeret: fél év

  • Eseményterv - programterv
  • Tevékenységi terv – értelmi nevelés fejlesztés – játék-munka-tanulás

Időkeret: 1 hónap

  • Hetirend
  • Napirend
  • Családlátogatások feljegyzései, családdal való kapcsolattartás dokumentálása
  • A pedagógiai szakszolgálattal való együttműködés dokumentálása
  • Növekedési napló
  • Nyilvántartás a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről
  • Külső ellenőrzések és óvodavezető ellenőrzéseinek rögzítése¯

Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma - Fejlődési Napló

Ez a tényfeltáró, helyzetelemző dokumentum 3 - 7 éves korig kiterjed a nevelési és tanulási folyamtokra. Tartalmazza a gyermekről készített megfigyeléseket, a gyermek képességszintjeit és a fejlesztési elképzeléseket

  • Anamnézis felvétele Gyermektükör ( óvodába bekerüléskor)
  • Növekedési napló (tavaszi-őszi mérések regisztrálása)
  • Fejlődési dokumentum megnyitása és folyamatos vezetése óvodáskor végéig ( Adatlap a gyermekek egyéni fejlettségének méréséhez)
  • Számfogalom mérése
  • Színismeret mérése
  • Személyes adatok ismerete
  • Egyéni munkák összegyűjtése (feladat és munkalapok, rajzok, ábrázolások stb)

¯

Felvételi és mulasztási napló

Pontos adatkezelés - naprakész nyilvántartás

9.3. Egyéb, a nevelő-oktató munkát segítő, az intézmény működését meghatározó dokumentumok - szabályzatok

  • Alapító okirat
  • Szervezeti és Működési Szabályzat
  • Házirend – jogszabályként funkcionál.
  • MIP
  • Comenius Minőségbiztosítási rendszer
  • Továbbképzési és beiskolázási terv (rövid- és hosszú távú)
  • Jegyzék a nevelési oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről
  • Költségvetés
  • Beíratási napló
  • Felvétel-átvétel dokumentálása
  • Óvodai szakvélemény iskolai beíratáshoz

9.4. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése

Az ellenőrzés és értékelés célja:

Ellenőrzés és értékelés intézményi feladatai

A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen

  • a nevelőtestület vezetése
  • a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése
  • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.

Az óvoda a közoktatási rendszer szerves része. Az óvodás gyermekek optimális fejlődése érdekében kellően megalapozott, előrelátó, körültekintő, mélyreható tervező és szervezőmunkára van szükség. Mindez akkor válik minőségfejlesztés folyamatában hatékonnyá, ha a munkafolyamatokra készült intézkedési tervek folyamatos ellenőrzése, értékelése visszaigazolja annak helyességét. Az ellenőrzés minden dolgozóra nézve dinamikus tevékenység, amivel a hatékonyabb működés, hiányok pótlása, hibák javítása, eredmények megerősítése válik lehetővé.

 

A vezetői ellenőrzés

Komplex tevékenység, kiterjed a:

  • nevelőmunkára (gyermekek, pedagógusok),
  • az óvoda egész működésére,
  • a szervezeti kultúrára.

A belső ellenőrzést az óvoda vezetője, a nevelési területek mérésénél az óvodapedagógusok is végzik. Az ellenőrzés alapvető követelménye, hogy folyamatos, tervszerű, tényszerű és objektív legyen. Az ellenőrzési tervet az óvoda munkatervében kell rögzíteni, mert így az egész testület megismeri annak célját, módszerét, időpontját, és koncepcióját. A vezető ellenőrző tevékenységének folyamatában jelen van az elemzésre épülő értékelés

Az óvoda nevelési programjában és az éves munkatervben megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében, jelentős szerepe van az ellenőrzés mellett az önellenőrzésnek is.

A nevelőtestület egésze bevonható az ellenőrzésen belül a mérés tevékenységébe. Ez növeli az óvónők személyes felelősségét, az önellenőrzés igényét, valamint egymás munkájának a megismerését.

Az ellenőrzés – értékelés alapelve:

A nevelőmunka óvodára vonatkozó ellenőrzési, értékelési, mérési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének hatékonyságának folyamatos biztosítását szolgálja.

A./ A nevelőmunka ellenőrzésének, értékelésének belső rendszere

Az ellenőrzés – mérés - értékelés célja:

A pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése, az eredmények és hiányosságok feltárása.

Területek:

  • dokumentumok ellenőrzése, elemzése
  • a nevelőmunka feltételrendszerének elemzése
  • a nevelőmunka színvonala a nevelés folyamatában
  • a nevelőtestület felkészültsége, érdeklődése, szakmai hozzáállás
  • az óvodapedagógusok kapcsolattartása
  • a pedagógiai gyakorlat ellenőrzése
  • gyermekvédelmi feladatok ellátása

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető a nevelőtestület javaslatai alapján készíti el.

Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés:

  • területeit,
  • módszerét
  • ütemezését.

Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.

Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

1./ A gyermekcsoport és az egyes gyermekek fejlettségének ellenőrzése, mérése, értékelése

  • óvónők közötti konzultációval
  • a gyermekekről megfigyelések gyűjtésével, elemzésével
  • gyermek munkák elemzésével
  • sikerkritériumok számbavételével

2./ Az óvónői gyakorlati munka ellenőrzésének elvei és módja:

  • szakmai önállóság tiszteletben tartása
  • módszertani szabadság biztosítása
  • pozitív megerősítés
  • az elfogadott elvek számonkérése
  • pedagógiai munka tervezése, elemzése
  • folyamatos írásbeli munka minősége
  • önértékelés

 

3./ A vezető óvónő ellenőrzi és értékeli:

  • a tervezést olyan céllal, hogy mennyire szolgálja a helyi nevelési program céljait és feladatát
  • a csoportban folyó óvónői munkát, pedagógiai tevékenységet
  • a nevelés feltételrendszerét

4./ Az ellenőrzés - mérés - értékelés ideje:

Az éves Pedagógiai Munkatervben határozzuk meg minden nevelési évben a:

  • a fő feladatokat
  • a kijelölt területeket
  • a felelősöket
  • a határidőket
  • az alkalmazott módszereket
  • a regisztráció rendjét

5./ Az ellenőrzés-mérés - értékelésben részt vevők köre:

Pedagógusok, alkalmazottak esetében:

  • a nevelőtestület tagjai
  • óvodavezető
  • a fenntartó
  • szülők
  • külső szakértő

Gyermekek esetében:

  • Óvodapedagógusok
  • Óvodavezető
  • Logopédus
  • Fejlesztő pedagógus

6./ Az ellenőrzés – mérés - értékelésben alkalmazható módszerek, eszközök:

Nagy József PREFER - Minimalizált iskolakészültségi vizsgálat

GOODENUGH teszt - az emberrajz fejlődés vizsgálata

Óvodáskorú gyermekek fejlettségi szintjének szűrővizsgálata, a felzárkóztatás lehetőségei és gyakorlata.

  • Dokumentumelemzés
  • Megfigyelés
  • Beszélgetés
  • Interjú
  • Kérdőív
  • Felmérőlap (színismerethez, számfogalomhoz )
  • Adatlap a gyerekek egyéni fejlődésének méréséhez
  • Comenius mérőrendszerének elemei

7./ A gyermekek megfigyelésének ajánlott szempontjai

1./ Önállóság fejlődése

¨      önkiszolgáló munka (öltözés, étkezés, testápolás)

¨      egyéni igények, jellemzők

2./ Játék

¨      a gyermek élményanyaga, a játék fejlődése, fajtái, sajátossága

¨      együttműködés a játékban

¨      a gyermek helye a játszócsoportban

¨      érzelmi megnyilvánulásai

3./ Szociális magatartása

¨      beilleszkedés

¨      önállóság (bátorság, magabiztosság, szabályok betartása stb.)

¨      kapcsolatteremtő képesség

¨      együttműködés a tevékenységben (kitartás, fegyelmezettség, baráti kapcsolatok)

4./ Kommunikációs képesség

¨      beszédhallás, beszédértés

¨      hangok ejtése, szókincs

¨      mondatszerkesztés

¨      folyamatos összefüggő beszéd, önálló történet elmondása

5./ Kognitív képesség

¨      vizuális észlelés, alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín, rész- egész viszonya)

¨      téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok)

¨      keresztcsatornák fejlődése

¨      gondolkodási műveletek

¨      verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelme

6./ Motoros képesség

¨      nagymozgások (tempója, ritmusa, iránya)

¨      finom motorika

¨      szem - kéz, sem - láb koordináció

¨      kezesség, lábasság, szemesség

¨      testséma fejlődése(testrészek ismerete, oldaliság, elülső és hátulsó rész, függőleges zóna)

7./ Feladatértés, feladattartás, munkatempó

8./ Az óvónői gyakorlati munka elemzése

Elsődleges szempont a szakmai önállóság tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése. A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési - fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. Segítik a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését, ugyanakkor rugalmas alkalmazását és a gyerekekhez való igazodást biztosítják. A gyermekcsoport nevelési - tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan, hanem az élethelyzetek, a gyermekek, az aktuális feladatok irányítják a folyamatot.

A vezető óvónő folyamatosan ellenőrzi és értékeli a:

  • Tervezést olyan céllal, hogy mennyire szolgálja a helyi nevelési program céljait és feladatát.
  • Év végén összegző értékelésre kerül sor.
  • Kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába lépés kritériumainak való megfelelés.
  • A csoport év végi értékelése határozza meg a következő nevelési év kiemelt feladatait.

B./ A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése

A program sikerkritériumát „A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén” címmel kiemelt programelem tartalmazza. Ehhez viszonyítva ellenőrizhető, mérhető, elemezhető, értékelhető az óvoda nevelési céljának megfelelő munka és a gyermekek fejlettségi szintje.

A programban meghatározott fejlődés jellemzőit teljes mértékben nem lehet, és nem is kell teljesíteni. Minden esetben az óvoda határozza meg - a gyermekek képességének, szocio-kulturális körülményeinek ismeretében-, hogy milyen teljesítményt fogad el sikeres fejlesztő munkának.

A program ellenőrzésében és értékelésében a vezető óvónő irányításával óvónő társa is részt vesz. Mivel az óvoda két óvónői státusszal működik, (a vezető egy csoportban dolgozik a másik óvónő társával) így a vezetőnek napi információi vannak a megvalósulás minden mozzanatáról. Ezért az óvodavezető az óvoda dokumentumelemzését, a nevelőmunka feltételeinek vizsgálatát, a nevelő - fejlesztőmunka értékelését a közvetlen beszélgetések, és a másik óvónő önellenőrző, önelemző értékelései, a közös szakmai beszélgetések, a szülők és az iskola visszajelzései alapján végzi.

A program és az intézmény önellenőrzése a MIP-ben van meghatározva, valamint az intézményi Önértékelést a Comenius Minőségbiztosítási Program szerinti ütemezéssel végezzük.

A program bevezetése előtt elemezzük:

  • a gyermekek ismeret és képességszintjét, szokás-szabályrendszerét
  • a szülők igényeit, elvárásait
  • az óvoda tevékenységrendszerét
  • a nevelőtestület érdeklődését, felkészültségét
  • tárgyi, személyi feltételek meglétét

Az értékelésben részt vevők köre

  • a nevelőtestület tagjai
  • külső szaktanácsadó
  • a fenntartó
  • a szülők közössége

A bevezetést követően 3 évenként a nevelési folyamat vizsgálata a kimenet oldaláról.

Mennyire sikeres az óvodánk nevelő - fejlesztő munkája (értékelés a sikerkritériumok figyelembevételével). A három nevelési év végén az iskolába lépő gyermekek vizsgálatával megítélhető a nevelés eredményessége.

Az értékelésben résztvevők köre
  • a nevelőtestület tagjai
  • külső szaktanácsadó

Az ellenőrzés, értékelés, elemzés során alkalmazható módszerek
  • dokumentumelemzés
  • közvetlen megfigyelés
  • foglalkozások - tevékenységek megtekintése
  • beszélgetés
  • értekezletek- műhelymunka
  • interjú
  • ankétok

10. Érvényességi nyilatkozat

A helyi nevelési program érvényességi ideje:

A nevelőtestület határozata alapján érvényes: határozatlan időre

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:

  • óvodabővítés
  • leépítés
  • szervezeti átalakítás
  • ha a nevelőtestület másik program bevezetéséről dönt
  • ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol

Előírás a programmódosítás előterjesztésére:

  • írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének
  • részletes szóbeli előterjesztés a nevelőtestületi értekezleten

A program bevezetése:

2010.szeptember 1.

Nyilvánosságra hozatal:

  • Az óvoda Helyi Nevelési Programját az óvodában a szülők számára nyilvánossá kell tenni Erre a célra 1 példány a hirdető táblán kifüggesztésre kerül.
  • A vezetői irodában 1 példány az óvónők rendelkezésére áll a mindennapi használathoz.
  • 1 példány irattárba kerül.
  • Tájékoztatásul megkapják lsd. legitimációs záradék.