Az óvodai nevelés átfogó globális terve

1. 3. Az óvodai nevelésnek és fejlesztésnek átfogó,  globális terve.

3.1. Óvodánk  nevelési céljai

Az Országos Óvodai Nevelés Irányelveinek figyelembevételével az alábbiakban meghatározzuk az óvoda egészére vonatkozó alapvető célokat, és feladatokat.

• Hirdetjük a családias, szeretetteljes óvodai légkört, amelyben a gyerekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük.
• Fontosnak tartjuk a gyermekek testi-lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását a családi neveléssel együtt.
• Hiszünk abban, hogy a 3-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából.
• Programunk az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra alapoz. A gyermekek játéka jól ötvözhető a művészeti tevékenységekkel, természetszeretettel, hagyományápolással.
• Óvodásaink számára fontosnak tartjuk a pozitív óvónői minta adását. Az óvónő a gyermekek közösségi életének alakítója, irányítója, aki maga is benne él a gyermekek közösségében, mindig látja, hogy melyek a következő feladatok, hogy milyen útmutatásra, serkentésre, milyen tevékenységre van szüksége a csoportnak és az egyes gyermeknek.
• Meghatározónak tartjuk az óvodai nevelést igénybe vevők érdekeit, igényeit, maximálisan figyelembe venni.

3.2.Programunk  alapelve, alapvető célok

Az óvoda felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért. Érzelmeken alapuló szeretetteljes, biztonságérzetet adó, gyermekközpontú óvodai légkör megteremtése.

Boldog gyermekkor a fejlesztő játéktevékenységen keresztül.

Meghatározó tényezők:

• feltétel nélküli gyermekszeretet
• életkori sajátosságok
• egyéni képességek
• sajátos környezet
• a hozott szokásrendszer szintje

Programunk magában foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait, jól bevált hagyományos értékeit. Ugyanakkor figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, igényeket és lehetőségeket. Munkánk során arra törekszünk, hogy gyermekeink érzelmi biztonságban, nyugodt légkörben, élménygazdag éveket töltsenek óvodánkban.

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

• Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése, melyben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. A szabad játéktevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése
• Érzelmi alapigények kielégítése.
• A gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadás, a szeretet megbecsülés és bizalom. Személyiségfejlesztés, differenciált egyéni bánásmód, az egyéni képességek és egyéni készségeinek kibontakoztatása.
• A gyermekek személyiségfejlődésében meghatározó jelentőségű a család. Feltételezzük, hogy minden család közvetít valamilyen értéket a gyermekek felé. Ezekre az értékekre alapozzuk nevelőmunkánkat. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek érezzék feltétel nélküli szeretetünket.
• Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseket a gyermek személyiségéhez igazítjuk.
• A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
• A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

Alapvető célok:

Óvodás gyermekeink személyiségének kibontakoztatása, sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, testi, lelki szükségleteinek kielégítése:

- A teljes gyermeki személyiség fejlesztése, sokoldalú képességfejlesztéssel, tevékenységek által, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával.

-  Komplex élmények biztosításával, a gyermek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.

-  Központi szerepet szánva a játéktevékenységnek, hagyományőrzésnek

-  Alapul véve az érzelmi vezéreltséget

-  Szem előtt tartva az egyéni fejlettséget és az életkori sajátosságokat

-  Biztosítva az érzelem és élménygazdag környezetet

-  A gyermekekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása néphagyomány ápolással és a természetóvás gazdag eszközrendszerével

-  A néphagyomány ápolása és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein keresztül

-  A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése, a testi képességek fejlesztése, kisebb fejlődési rendellenességek megelőzése, korrigálása, sportolási kedv fokozása

-  A nyugodt, harmonikus fejlődés biztosításának elősegítése, az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével.

-  Testi - lelki szükségletek kielégítése.

-  Iskolai életmódra való felkészítés.

3.3.Nyitott óvoda

• Megismerni a családok szükségleteit, értékrendjét, véleményüket az óvodai nevelésről
• Bevonni a szülőket az óvodai életbe
• Szakmai tanácsokat nyújtani a családi neveléshez
• a családok közreműködésével kapcsolatot keresni az idősebbek a nagyszülők nemzedékével
• Bevonni a szülőket, nagyszülőket a gyermekélethez kötődő hagyományaink ápolásába
• A családokkal közösen élményszerzési, tapasztalatszerzési lehetőségeket szervezni a gyermekek számára /kultúraközvetítő-szabadidő szervezői tevékenység/
• A családdal való pozitív kapcsolattartás feltétele a kölcsönös bizalom, valamint a pedagógiai etika szabályainak megfelelő viselkedés.
• Hangsúlyozzuk a nyelvhez, a környezethez, a tájhoz, az emberekhez, a társakhoz való érzelmi viszony megalapozását, az egészséges életmód - életvitel igényének alakítását.

3.4. Óvodánk  nevelési feladatai melyek biztosítják a gyermek fejlődését, közösségi életre felkészítését, sajátos nevelési igényű gyermekek és a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását.

Általános nevelési feladatok:

-  Az óvodások testi - lelki szükségleteinek kielégítése az egészséges életvitel igényének alakítása.

-  Az erkölcsi szociális  érzelmek alakítása.

-  Esztétikai érzelmek alakítása.

-  Intellektuális érzelmek alakítása,

-  Anyanyelvi - értelmi fejlesztés és nevelés

-  A szociálisan hátrányos helyzetben lévő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek hátrányainak csökkentését célzó nevelés

• A mindennapi testedzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességét, harmonikus testi fejlődését.
• Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása.
• Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.
• A gyerekek életét meghatározó szokásrendszer az alapja az érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtésének. A szeretetteljes közösségben fejlődnek legjobban a gyermekek társas kapcsolatai, erkölcsi tulajdonságai, szokásai, kialakulnak normái.
• Közös élményeken, közös tevékenységeken alapuló óvodai élet megszervezése, melyben az együttlétek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, pontosság, szorgalom, kitartás, szabálytartás, a tevékenységekben való részvétel öröme.
• Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés.
• Fejlődjön a gyermekek én-tudata.
• A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek kapcsolatok pozitív érzelmi töltése segítse a társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést.
• A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását.
• Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban
• Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban a természetben, tárgyi- társadalmi környezetben egyaránt.
• Erősödjön a gyermekekben az élménybefogadó képesség. Legyenek képesek rácsodálkozni a világra. A természetben és az emberi környezetben tudják felfedezni a szépet és a csúnyát.
• Harmonikus, esztétikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.
• A környezet önálló felfedezésével tegyük lehetővé a környezetvédelemhez, a környezetalakításhoz, a környezet esztétikájához kapcsolódó érzelmi viszony kialakulását.
• A gyerekek szerezzenek tudomást a természetben való helyes viselkedésről.
• A felnőttek példája nyomán ismerjék meg a gyerekek a mindennapi élet esztétikáját. Szerezzenek tapasztalatokat a viselkedés, illem, beszéd, öltözködés, tisztálkodás, étkezési kultúra, megismerése, gyakorlása útján.
• A gyermeki érdeklődésre, kiváncsiságra építve a változatos tevékenységeken keresztül szerezzenek a gyermekek tapasztalatokat természeti és társadalmi környezetükről.
• A gyermekek utánzási kedve, felfedező érdeklődése fejlessze az értelmi képességeket - az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitásra
• A tapasztalatok  folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, fejlessze a felidézést, valamint az ismeretek emlékezetben tartását.
• A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, növelje a beszédkedvet.
• A gyermekek a gondolataikat változatos módon és változatos eszközökkel szabadon kifejezhessék.
• A minden gyermek számára érzelmi biztonságot, védettséget nyújtó, átlátható környezettel a felnőttek személyes jelenlétével, mintájával, az alkotásra inspiráló eszközök állandó biztosításával segítjük a gyerekek önkifejezését, hogy gondolataikat, érzelmeiket szóval, mozgással, vagy a vizuális eszközökkel szabadon megjeleníthessék.

A speciális fejlesztő tevékenység célja és feladata:

• A részképességi – magatartási zavarokkal küzdő gyermekek egyéni fejlesztése. A fejlesztendő területek alapos feltérképezése, megismerése után a fejlesztési célok kidolgozása a gyermek adottságaira építve. Konzultálás orvossal, fejlesztő pedagógussal, pszichológussal. Rendszeres mérések ellenőrzések a pedagógiai munka során. A napirendben meghatározott időkeretet szentelünk az egyéni képességek fejlesztésére az arra rászoruló sajátos nevelési igényű gyermek esetén.
• A tehetséges gyermekek egyéni fejlesztése. A valamilyen területes nagyon tehetséges gyermekek felkarolása és életútjának figyelemmel kísérése, segítségnyújtás. A tehetséges de egyébként hátrányos helyzetben lévő gyermekek fejlődése érdekében a községi önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat és egyéb szervezetek támogatásának megnyerése.
• A család és a gyermek megismerése után fokozottabb együttműködésre törekszünk
• A differenciált bánásmódra nagyobb hangsúlyt fektetünk
• A speciális segítő intézményekkel tartjuk a kapcsolatot, a lehetőségekről tájékoztatjuk a szülőket.