A nevelés tevékenységformái

• 
• 

5. A nevelés tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai

Általános alapelv:

A nevelés tevékenységformáinak kidolgozása során törekedtünk arra, hogy megjelenítsük és beépítsük mindazon feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, segítik a közösségi életre való felkészítést és a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását.           

5.1. Játék

A gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. A játékra jellemző az izgatottság és az öröm érzése, kísérője a jó hangulat és a könnyedség.

A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsisága, az önállóságra törekvés szándéka az alapja, erre épül a játékba integrált tanulás. A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése.

Célunk:

A gyermek szabad képzettársításának elősegítése, az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

A játék feltételeinek biztosítása.

Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

Biztonságos nyugodt légkört teremtünk, ahol a gyermek, a játékigényének megfelelően szabadon választhat és dönthet. Kreatív, alkotó légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhetünk el, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek abban, hogy kivel játszanak, milyen játékot választanak, milyen témát dolgoznak fel, milyen eszközzel jelenítik meg azt, milyen helyet választanak és mennyi ideig tart a játékuk. Az alkotó légkört tovább fokozzuk a kellő időben nyújtott segítséggel, megerősítéssel, ötletekkel.

A csoportban csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör segíti az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani.

Az oldott légkör megteremtéséhez humoros kifejezéseket, tréfás szavakat, is használunk a környezetben spontán megjelenő helyzetkomikumokat. észrevetetjük.

A különböző típusú játékokhoz szükséges helyet a gyermekek szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, az óvónőik segítségével alakítják ki. A gyermek játszóhelyeit úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük, hogy az adott korcsoport gyermekei mit szeretnek játszani, illetve mivel szeretnek foglalatoskodni.

Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre (babaszoba-babakonyha, mesekuckó, ábrázolósarok, zenélősarok, tornasarok ).Arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidő. A reggel kialakuló játéktevékenység folyamatát csak az étkezések az önkiszolgáló-tevékenységek és a pihenés szakítja meg. Figyelemmel kísérjük a több napon át tartó játékokat, biztosítjuk annak feltételeit a csoportszobában és az udvaron egyaránt.

A gyerekek játékterét úgy alakítjuk az udvaron is, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytathassanak. Szorgalmazzuk az udvari szerepjátékok kibontakozását népi játékok, mozgásos játékok, közlekedési játékok, ügyességi és sportjátékok feltételeinek megteremtésével.

Esztétikus, tiszta, könnyen elérhető anyagokat, játékeszközöket biztosítunk, amelyek felkeltik a gyermek érdeklődését, kedvet ébresztenek a játékhoz. Kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit az egyszerű félkész játékok, sokféle ötlethez, játékfajtára ihletnek.

A gyerekekkel együtt gyarapítjuk a kincsesláda tartalmát, a különböző játékfajtákhoz szükséges kellékekkel, anyagokkal, (leplek, selymek, fonalak, gombok, maradék anyagok stb.).

A játék tartalmának gazdagítása érdekében úgy szervezzük a gyermekek napirendjét, hogy minél több élményhez jussanak a nap folyamán. Élményszerző sétákon, kirándulásokon olyan tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek, amelyekhez érzelmileg is kötődnek és tovább él gondolkodásukban, megmozgatja képzeletüket.

A programban - jelentős szerepe miatt - kiemelkedik a különösen esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek kincses ládája is. Az intellektuális érzelmeket kiváltó tapasztalatszerzések során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek, a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján.

A rajzolásnak, festésnek, szövésnek, tárgykészítő népi játékoknak állandó helye van. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök mindegyik játékidőben a gyerekek rendelkezésére állnak.

A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak.

A játékhoz szükséges időt a folyamatos napirend, a játékba integrált tanulásfelfogás jól segíti. Ezáltal a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül több órán keresztül játszhatnak. A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét. Az 5-6-7-éves gyermekeknek biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan értékes tulajdonságok, mint az állhatatosság, kitartás képessége kialakulhasson bennük.

A kreativitást kibontakoztató játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. A kisebb gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, melyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióit, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek (papás-mamás, fodrászos, orvosos stb.), amelyek ösztönzik a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére, harmadsorban az esztétikai neveléshez (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek.

A nagyobb gyermekeknek bővítjük az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem- és képességfejlesztő játékokkal. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal, élményekkel gazdagítják a játék tartalmát. Lehetővé tesszük, hogy a családban, az óvodában, a tágabb természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékban is átélhessék.

 

A gyermek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe.

A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermek egyéni sajátosságaihoz alakalmazkodva.

A gyermekek a környezetből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti- társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék.

A gyakorlójáték során lehetőséget adunk, hogy önállóan próbálkozzanak a játékeszközök rendezgetésével földön, asztalon és az udvaron, hogy alakalmuk legyen újabb ötletek kitalálására. Biztosítjuk a gyakorlójátékhoz a megfelelő eszközöket, s mintát adunk a az eszközök helyes használatához és elrakásához. Ezek a tevékenységek jól fejlesztik a szem-kéz koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. Fejlődnek a gyerekek érzékszervei, gyakorolják a látást, hallást, tapintást, mozgásuk összerendezettebbé válik. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték, amikor valamilyen szerepet magukra vállalnak a gyerekek. A játék alakukását figyelemmel kísérjük és adott helyzetben magunk is bekapcsolódunk, segítjük a „ mintha ” helyzetek alakulását. Megteremtjük azokat a lehetőségeket, amelyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményeiket.

A szerepjáték lényegi sajátossága az utánzáson alapuló cselekvés. A gyerekek mindig azt utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra, ezért fontos, hogy mi felnőttek pozitív mintát adjunk a gyerekeknek. A szerepjátékhoz számtalan eszközre van szükség. Éppen ezért kialakítjuk azt az igényt, hogy a gyerekek alaklalomszerűen maguk is készítsenek a játékhoz eszközöket.

Olyan anyagokat biztosítunk, amelyekből egyszerűen, könnyedén barkácsolhatnak kiegészítő kellékeket és a dramatizáláshoz eszközöket. A konstruálásra az alkotás öröme ösztönzi elsősorban a gyermekeket. A „valamit készítek - én csináltam” élménye a kreativitás mellett fejleszti az értelmi és társas képességeket is. Ezért segítünk, hogy minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelőbb építő-konstruáló játékelemeket, amelyek segítségével képesek az elmélyült játékra és sikerélményhez jutnak.

Lehetőséget adunk az esztétikai élményt nyújtó irodalmi alkotások eljátszására, dramatizálásra. Az egyszerű mesék megjelenítésében mi magunk is részt veszünk, modellt adunk egy-egy szereplő megformálásához. Alkalmat adunk, hogy a gyerekek a saját elgondolásuk alapján eljátszhassák az önként választott darabot.

Bábjátékunkkal kedvet ébresztünk a gyermekekben a bábozáshoz, de alkalmat adunk a bábok egyszerű mozgatásához is, ahol maga a mozgás jelent vizuális élményt a gyermek számára. A szabályjáték lényege, hogy a játék meghatározott szabályok szerint zajlik. A gyermeki önállóság a játék szabadságában teljesedik ki. Ezt tiszteletben tartjuk, a gyerekek által felállított és vállalt szabályokkal együtt. Törekszünk arra, hogy a gyerekek megszeressék a változatos szabályjátékokat és maguk is alkossanak szabályokat. Legyenek a játékok vezetői maguk a gyerekek is. Feladatunknak tartjuk az olyan szabályjátékok megismertetését, amelyek az adott csoport, az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelő. Szabályai könnyen érthetőek, teljesíthetőek és kielégítik a gyermekek mozgásigényét, fejlesztik az értelmi képességeket.

 

Az óvónő játéksegítő metódusai.

Arra törekszünk, hogy hagyjuk a gyerekeket cselekedni, de ha szükség van rá, modellnyújtó játszótársak legyünk. A gyermekek játékát figyelemmel kísérjük, ötleteket adunk és ha előfordul durvaság , akkor beavatkozunk. Játékszemléletünkre is jellemző, hogy elsősorban a jót látjuk meg, a pozitív megnyilvánulásokra építünk. Segítünk azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. A hagyományos játékeszközök mellett gondoskodunk a dramatikus népszokások játékaihoz szükséges kellékekről, hangulati elemekről. Viselkedésünkkel a közös játékra inspiráljuk a gyerekeket. Magatartásunkkal igyekszünk feloldani a feszültséget, az egyes gyermekek elszigeteltségét, elfogadjuk a magányos, vagy egyéb tekintetben eltérő viselkedésű gyermeket.

A játékba való beavatkozásunk csak minta, megoldási lehetőség, választhatóság, illetve a testi épség megóvása érdekében indokolt.

Óvodásaink képességeinek kibontakoztatását minden eszközzel biztosítjuk, éppen ezért minden apró sikerének, fejlődésének örülünk.

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

• A gyerekek képesek szabályokat betartani, élvezik a szabályjátékokat.
• Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.
• Ismert meséket szívesen báboznak, dramatizálnak.
• Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben megjelenítik élményeiket és a szerepek, eszközök kiválasztását is önállóan végzik.
• Egyéni ötleteik alapján képesek bonyolultabb építményeket létrehozni.
• Képesek több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni.
• Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok, az együttjátszás, a társakkal való együttműködés igényükké válik.

5.2.A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

Célunk:

Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

• az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),
• a spontán játékos tapasztalatszerzés;
• a cselekvéses tanulás;
• a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
• az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
• gyakorlati problémamegoldás.

A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását.

Játékba és egyéb tevékenységekbe integrált tanulás

E program szélesen értelmezi a tanulást. A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása a játékon keresztül fejlődik. A gyermekek örömmel és teljesen önként, spontán tanulnak.

Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszokra épülő ismeretszerzését is magában foglalja.

Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvónő a főszereplő, aki tetteivel a legerősebb hatást gyakorolja a gyermekekre. Később felerősödik a társak hatása is.

A programban helyet kap az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amely számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adja a gyermekeknek.

Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A tanulás tág értelmezése kerül előtérbe, miszerint a gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. Ebben az életkorban az utánzásos modellkövetés az elsődleges tanulási forma. Ezért szorgalmazzuk az együttes tevékenységeket, a modellnyújtás gyakoribb alkalmazását.

Az általunk kezdeményezett foglalkozásokon számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét kínáljuk a gyerekeknek.

A kezdeményezések a játékból indulnak ki és oda térnek vissza. Játékidőben nem kell elrakni a játékokat, a tevékenység befejezése után a gyermek igény szerint visszatérhet eredeti játékához, vagy újat kezdhet. Kivétel a heti egy nap, amikor szervezett mozgástevékenység van.

Az ismeretek bővítésének keretét, formáját alapvetően a kötetlen érdeklődésre alapozott, mikrocsoportos és egyéni foglalkozások, valamint a frontálisan kezdeményezett tevékenységek adják.

Napirendünknek nincsenek merev határai, nagyobb teret kap a játék, ami összekapcsolja az egyes tevékenységeket.

Hetirend

	Frontális	Mikrocsoportos - Egyéni
Hétfő	vers -mese, dramatikus játék mozgás-mozgásos játékok rajz, mintázás, kézimunka
Kedd	vers - mese dramatikus játék a környezet megismerése rajz, mintázás, kézimunka
Szerda	vers - mese, dramatikus játék zenés mozgásos percek a környezet megismerése
Csütörtök	vers - mese dramatikus játék énekes játékok ének - zene
Péntek	vers - mese dramatikus játék a környezet megismerése	rajz, mintázás, kézimunka

A szervezett tanulás formái

Kötelező	mozgás-mozgásos játékok (3-7 éveseknek)
	énekes játékok (4-7 éveseknek)
Közvetve kötelező	vers – mese dramatikus játék
	a környezet megismerése
	zenés mozgásos percek
Kötetlen	rajz, mintázás, kézimunka (egyéni és mikrocsoportos foglalkozás)
	ének - zene (egyéni és mikrocsoportos foglalkozás)
	énekes játékok (3 éveseknek)
	matematikai tapasztalatok rendszerezése (egyéni foglalkozás, differenciált képességfejlesztés)
	a környezet megismerése (egyéni és mikrocsoportos foglalkozás)

 

A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként

 

	vers - mese dramatikus játékok	ének - zene	rajz, mintázás kézimunka
3-4 évesek	naponta 5-10’	heti 1x 10-15’	heti 1x 10-15’
4-5 évesek	10-15’	15-20’	15-20’
5-6-7-évesek	15-20’	30-35’	30-35’
	mozgás mozgásos játék	zenés mozgásos percek	a környezet megismertetése
3-4 évesek	heti 1x 10-15’	heti 1x 6’	heti 1x 10-15’
4-5 évesek	15-20’	8’	15-20’
5-6-7 évesek	30-35’	10’	30-35’

 

A 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 35'

A 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 45'

A 5-6-7 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 65'

 

Tanulási módszerek

A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Törekszünk a változatos eljárások alkalmazására, azokat az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. A közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés meghatározó módszerek, melyek jelen vannak a tanulási folyamatban.

A játékosság áthatja az egész óvodai életet, megteremtődik általa a pozitív óvodai légkör. Törekszünk arra, hogy a gyerekek elmondják élményeiket. Megbízatásokat adunk, melyek önellenőrzésre, önértékelésre késztetnek. Bevonjuk a szülőket is a tanulási folyamatba. A valóság bemutatása, a természetben történő megfigyelések, a hozzá kapcsolódó beszélgetések, magyarázatok segítenek a gyermeknek a világkép formálásában.

Az ismeretek önálló alkalmazásával megadjuk a lehetőséget a gyakorlásra, a minél tökéletesebb elsajátításra. Törekszünk módszertani kultúránk kiművelésére.

 

Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez

A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért törekszünk arra, hogy mindegyik gyermek, mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. Kerüljük a sztereotip értékeléseket (ügyes vagy stb.), helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét, tettét emeljük ki.

Alkalmazzuk a differenciált, árnyalt értékelést. Alkalmazzuk a jutalmazás sokféle módszerét: simogatást, megerősítő pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, a csoport előtt és a szülőknek egyaránt.

Kerüljük a tárgyi jutalmak osztogatását. Az apró jutalmak örömet szereznek ugyan a gyermekeknek, de egyben elveszik a „természetes jutalom” értékét. Ezen kívül irigységet szítanak a gyermekek között.

A büntetés teljes mértékben kerülendő a tanulási folyamatban, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. A tanulási szokásokat úgy alakítjuk, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.

Törekszünk arra, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is tudja, hogy melyek a hiányosságai.

• A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a lentiekben leírt fejlettségi szint.

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

 

5.3. Vers, mese, dramatikus játék

Célunk és elveink:

A gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének elősegítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

Ráébreszteni a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érezze magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenítsen meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

Feladataink: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A 3-7 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok) A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese, dramatikus játékok segítségével A gyermek saját vers- és mesealkotásának önkifejezésének segítése. Mindennapos mesélés,verselés

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása.

A kiválasztás szempontjai

Művészi értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. Az anyag kiválasztásánál érvényesül a pedagógiai, pszichológiai tudatosság. Mindhárom korcsoport részére olyan verseket, meséket választunk, amelyek közvetítik a környezet megszerettetését, a néphagyományápolást, az évszakok szépségét.

3-4 évesek

A vesanyagot a népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítjuk össze.

Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik.

4-5 évesek

Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepelnek vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei is a versanyagban.

A mesék már többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus - realisztikus mesék. Helyt adunk a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséinek is.

5-6-7 évesek

A gyermekek versanyagát gazdagítjuk a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. A szigetközi és rábaközi gyűjtésekből is merítünk. Megismertetünk olyan közmondásokat, amelyeket a környezetükben gyakran hallanak. Tervezünk néhány lírai verset, amitől a gyerekek megérzik a költői képek kifejező erejét.

Ez a kor a mesehallgatás igazi ideje. A mesetárban az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus - realisztikus meséken át beépítjük a klasszikus tündérmeséket, a tréfás- és a műmeséket. Meseregényeket olvasunk fel folytatásokban, napokon keresztül.

A 3-6-7 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok)

Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt ölbeli játék, fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásratalálásában.

Lehetőséget teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyerekekkel együtt sokszor ismételjük az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat.

Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan rászoktatjuk a gyerekeket a mese figyelmes végighallgatására. Arra törekszünk, hogy a mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezői a dramatikus feldolgozásnak. Először óvónői előadásban, majd a nagyobb gyerekekkel és a kicsik fokozatos bevonásával próbáljuk megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid improvizált jelenetek bemutatásával megismertetjük a bábokat. Párbeszéd formájában előadott rövid jeleneteket és a bábok számát fokozatosan növeljük.

A vers, mese, dramatikus játékhoz csak kellékeket használunk, ami elősegíti képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását.

A nagyobb gyermekekkel egyre több alkalommal bábozunk, dramatizálunk a kisebbeknek, amely az óvodai ünnepek, rendezvények színfoltját is jelentik egyben.

A 4-5 éves gyermekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvónő meséit. A gyerekek arcán megjelenik a megfeledkező áhítat, figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új verseket a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolódva választjuk meg és élményhez kapcsolódva mutatjuk be. Törekszünk arra, hogy kerüljük az éneklő hanglejtést. Ügyelünk a szavak pontos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra.

Az 5-6-7 éves gyermekeknél minden alkalmat felhasználunk az ismételgetésre, kiolvasók, rigmusok, mondókák mondogatására. Találós kérdésekkel, rímjátékokkal játszunk, mondogatjuk az előző években tanult verseket.

A meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján olyan közmondásokat keresünk, amelyekkel megtudjuk erősíteni a mese, vagy egy - egy szereplő erkölcsi mondanivalóját.

A gyerekek segítségünkkel megjelenítik a meséket és az átélt élményeket, rögtönöznek bábjátékot. A többször hallott egyszerű meséket önállóan is eltudják dramatizálni, bábozni.

A délutáni pihenés alatt folytatásos meséket, tötréneteket olvasunk fel a gyerekeknek. Lehetőséget adunk a mese önálló befejezésére, új mesék kitalálására.

A mesehallgatás szervezése:

A mesehallgatásnak állandó helye van a csoportban. Mindig a mesesarokba megyünk és a mesepárnákon helyezkedünk el. Amikor minden gyermek megérkezett, csak akkor kezdjük el a mesét.

Minden gyermeknek van külön párnája, melyen kényelmesen elhelyezkedhet a szőnyegen. A mese kezdetét furulyaszó jelzi a gyerekek számára. Ilyenkor félbehagyva az addigi játékot minden gyermek az óvónője köré gyűlik. Alkalmanként gyertyagyújtás is fokozhatja a meghittséget, a nyugodt légkörű mesehallgatást. Ugyanazt a mesét több alkalommal is elmeséljük, változatos előadásmódokban, hogy több oldalról is érzékelhessék a gyerekek a mese mondanivalóját. A dramatizálás, eljátszás a gyerekek igénye alapján történik. A mese végét énekkel, vagy ismét furulyaszóval jelezzük.

 

	mondóka	vers	mese
3-4 évesek anyaga	10 -12 mondóka	4 - 5 rövid vers	10 -14 új mese
4 - 5 évesek anyaga	4 - 5 új mondóka	5 - 6 rövid vers	10 - 14 új mese
5-6-7 évesek anyaga	4 - 5 új kiolvasó	10 - 15 új vers	15 - 20 új mese

 

A mesemondás, mesehallgatás, szimbólumai:

A tanult versekről, mesékről albumot készítünk közösen a gyermekekkel (a mese, vers egy-egy szimbólumát jelenítjük meg). A hallott élményhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére.

Þ  mesepárna minden gyereknek

Þ  gyertyagyújtás

Þ  hívóképek

Þ  album a tanult, hallott versekről, mesékről

Þ  óvónő éneke

A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese, dramatikus játékok segítségével.

A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet.A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a mesékből, versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén :

• A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.
• Várják, igénylik a mesehallgatást.
• Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kiscsoportosoknak és maguk szórakoztatására is.
• Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét.
• Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

 

5.4.Ének, zene, énekes játékok, zenehallgatás

A zenei nevelés célja:

A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A zenei ízlés és a mozgáskultúra formálása. A zenei hallás, ritmusérzék és zenei emlékezet fejlesztése. A gyerekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtsanak a gyermeknek.

Feladataink Az énekes népi játékok és a kortárs művészeti alkotások igényes kiválogatása A gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakítása A zenehallgatási anyag megválasztásánál a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozásának figyelembe vétele. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés váljék részévé a gyermek mindennapi tevékenységének. A felhasznált zenei anyagok életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.

A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak, a gyermek hovatartozásának  és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása.

A kiválasztás szempontjai

A zenei anyag kiválogatását a gyermek életkori sajátosságain kívül a fejlesztés célkitűzései a ritmikai., dallami és formai szempontok, valamint a szöveg tartalma és a hozzá kacsolható mozgásformák határozzák meg.

Az óvodai zenei nevelés során megismertetjük a gyermekeket mondókákkal, énekes játékokkal, komponált gyermekdalokkal.

3-4 évesek

Ebben a korban főleg ölbéli játékokat ismertetünk meg, amelyeket a felnőttek játszanak a kisgyermekek szórakoztatására. Ezek közül is elsősorban az arc-,  kéz-, ujj és a  lovagoltató játékok, cirógatók, csiklandozók, tapsoltatók azok, amelyek a szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakítását segítik.

A dalos játékok közül az álló helyzetben, játékos mozdulatokkal játszható, 4-5 hangból álló állathívogatókat, naphívogatókat, esővárókat, játékra hívogatókat ismertetjük meg a gyerekekkel.

4-5 évesek

A zenei ismereteket tovább bővítjük népi mondókákkal, ölbeli játékkal és énekes játékokkal. Megismertetjük őket a csigavonal, hullámvonal, szerepjátszó, szerepváltó, párcserélő és versengő váltó játékokkal. Az alkalmi dalokat úgy választjuk meg, hogy azokhoz játékos mozgás, cselekvés társuljon.

5-6-7 évesek

Az ének zenei anyagot kiolvasókkal, leánykérő, párválasztó, sorgyarapító, kifordulós, ludas és kapus játékokkal bővítjük. Nem hiányozhatnak ebben a korban a csúfolók, küzdő játékok sem.

A zenehallgatáshoz olyan anyagot gyűjtünk, amit magunk elő tudunk adni. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat, altatókat énekelünk. Válogatunk a rokon és más népek dalaiból is. Zenetárunkban fellelhető még  a komponált műzene, a klasszikus műzene és a magyar népzene is.

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása.

A 3-4 éves gyermekekkel megismertetünk 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10- 15 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4 üteműek, amelyekben negyed és nyolcad ritmusok vannak. Ebben a korban gyakran játszunk ölbeli játékokat. Játék közben megismertetjük az alapfogalmakat és bemutatjuk a halk, hangos beszéd, mondóka, ének közötti különbségeket.

Megfigyeltetjük a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Különböző mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést.

Érzékeltetjük a gyermekek nevét, jelét és énekelve hívogatjuk őket a közös játékba, tevékenységbe.

Felkeltjük a gyerekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, lehetőleg énekes zenei élményt biztosítunk. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez gyakran kapcsolunk zenehallgatási élményt. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyerekeknek legyen alkalmuk hangszeres zene hallgatására.

A 4-5 éves gyermekekkel megismertetünk 4-5 új mondókát, 12-15 új gyermekdalt. A korábban tanult dalokat rendszeresen ismételgetjük. A körjátékok közül már nehezebbeket is válogatunk. A tiszta éneklés érdekében lehetőséget biztosítunk az önálló éneklésre és kisebb csoportokban a halk-hangos és magas-mély hangok közti különbségek gyakorlására.

Lelassított éneklés közben érzékeltetjük a dalok dallamvonalát. Gyakran játszunk énekes kérdés-felelet játékokat, változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal. Ezzel is fejlesztjük a gyermekek improvizatív készségét.

Megéreztetjük a dalok, mondókák egyenletes lüktetését, ritmusát, és a motívumok hangsúlyát. Arra törekszünk, hogy minél több ritmus-hangszer álljon a gyerekek rendelkezésére.

Az 5-6-7 éves  gyerekekkel megismertetünk 6-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot, 4-5 alkalomhoz illő műdalt.

Válogatunk a szigetköz, Rábaköz énekes népszokásaiból, népi mondókáiból, megismertetjük a gyerekekkel az alkalomhoz, hagyományokhoz illő kikiáltóikat, csújjogatókat. A tanult mondókáknak, daloknak szimbólumokat keresünk, azokat közösen elkészítjük és a zenesarokban jól látható helyre tesszük. Ezek a szimbólumok emlékeztetik a gyermekeket a tanult dalokra és lehetőséget biztosítunk a felidézésre, ismétlésre, gyakorlásra, az élmények felelevenítésére.

Olyan dalokat válogatunk, amelyekben már a szünet és a szinkópa is előfordul.

Egyre több lehetőséget biztosítunk az egyéni éneklésre, ahol a tiszta éneklést gyakorolhatják a gyerekek. A hallásfejlesztést elősegítő fogalompárokat összekapcsoljuk a tempóváltoztatással, vagy dallambújtatással. Gyakran játszunk zenei formaérzék fejlesztő játékokat, dallam és ritmusvisszhang játékokat. A készségfejlesztés zenei elemei a hangmagasság, a tempó, a dinamika érzékeltetése és a zenei hangsúlyok kiemelése.

A zörejek közül megfigyeltetjük a környezet hangjait (emberi, állati, természet), valamint a hangszerek hangjait és a környezet zörejeit.

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyerekek megismerhessenek és kipróbálhassanak eredeti népi hangszereket (pl.duda, dob, hegedű, citera, nádsíp stb.).

Megismertetünk a gyerekekkel olyan egyszerű táncos lépéseket, amelyeket a felnőtt minta utánzásával könnyedén követni tudnak. Felhasználjuk az eredeti népzenéket, táncházas zenei anyagokat (gépi zene) a zenei nevelésünk során.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.

A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük. A zenei képességfejlesztést kötetlen jelleggel, mikrocsoportos formában tartjuk, ahol a gyermek egyéni képességeit figyelembevéve végezzük fejlesztő munkánkat.

Az énekes játékokat kötött formában (közvetve kötelező) tartjuk, lehetőség szerint az udvaron, vagy a csoportban. Ebben a formában csak énekes játékokat tervezünk, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt, örömteli játékot.

A zenehallgatást a különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. A jeles napok közeledtével még gyakrabban hallgatunk zenét (gépi és élő zene) ezáltal az örömteli várakozás idejét is színesebbé tesszük. A nevelési év folyamán egy koncertlátogatást tervezünk.

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.

A gyerekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása érezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét.

Az éneklési készség fejlesztését szolgáló, hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék alkalmas a szókincs bővítésére.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:

• A gyermekek örömmel játsszák az énekes játékokat.
• A gyermekek gátlások nélkül egyedül is képesek a szép tiszta éneklésre.
• Élvezik a zenehallgatást.
• Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.
• Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
• Mozgásuk harmonikusabb, összerendezettebbé válik.
• Esztétikai fogékonyságuk érzelemviláguk gazdagabbá válik.
• Zenei befogadóképességük megalapozódik.

 

5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka

A tevékenység célja:

A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése. A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.

A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

Feladataink:   A gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítsunk teret, lehetőséget. Maga a tevékenység - s ennek öröme – legyen a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, tartalmának és minőségének differenciált fejlesztése. Vizuális alkotókészség és kézügyesség fejlesztése. Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.

A gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.

Az alkotó tevékenységek gyakorlásához biztosítjuk a megfelelő eszközöket. A kiválasztásnál szem előtt tartjuk a praktikumot, a célszerűséget és az esztétikumot.

A csoportszobában megfelelő helyet biztosítunk az ábrázoló, alkotó tevékenységekhez, hogy a mozgó egyéb tevékenységgel foglalkozó gyermekek ne zavarják az alkotókat. A munkaasztalokat úgy alakítjuk ki, hogy egyszerre legfeljebb 8 gyermek kényelmese elférjen.

Az eszközöknek állandó helyet alakítunk ki, amit a gyerekekkel közösen megbeszélünk. Fontos, hogy minden gyermek elérje, bátran kezelje az eszközöket. Ennek érdekében megtanítjuk őket a különböző eszközök helyes és biztonságos használatára.

Törekszünk arra, hogy a mindennapi szabad játékban is minden feltétel adott legyen a rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, szövés - fonáshoz, origamihoz, építéshez.

A gyermekeknek a festéshez köténykéket biztosítunk.

Fontos, hogy nyugodt légkörben tudjanak bekapcsolódni a gyerekek a tevékenységbe és elegendő idejük legyen az alkotáshoz.

A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, tartalmának és minőségének differenciált fejlesztése. Vizuális alkotókészség és kézügyesség fejlesztése.

Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a különböző technikákkal. Elindítjuk az esztétikai érzékenységet és az értékelőképesség kialakulását. A gyerekek együttesen gyönyörködnek saját és társaik alkotásaiban. Megcsodálják a népművészeti tárgyakat, képeket.

Ebben az életkorban a tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendeződnek. Ezek nem különülnek el egymástól.

A képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit megtervezzük, de mindig lehetőséget adunk az élmények szabad kifejezésére, a szabad témaválasztásra.

Ajánlott eszközök és technikák:
Þ rajzolás színes ceruzával

Þ  festés

Þ  zsírkrétarajz

Þ  papírragasztás

Þ  karcolás agyagba, homokba

Þ  nyomatkészítés, mintázás /gyurma, sógyurma, agyag/

Segítjük a gyerekek képalakító képességét a szórt elrendezéstől, a képelemek, a részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. Felfedeztetjük a különböző tárgyak formáit, alakzatait, megismertetjük a gyerekeket az anyagok alakíthatóságával (nyomkodás, ütögetés, gyurkálgatás, gömbölyítés, sodrás, mélyítés, tépegetés, stb.). Biztosítjuk a mindennapi mintázás, építés, rajzolgatás  lehetőségét.

A 4-5 éves gyermekek alkotó tevékenységét bővítjük a szükséges eszközökkel. A megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítjük élményeikhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz illeszkedő technikai lehetőségekkel. Az emberábrázolás megjelenése, a tárgyak, cselekmények, a környezet, saját benyomások ,elképzelések alapján történő megjelenítése erre az életkorra jellemző. Ösztönözzük a gyerekeket, hogy beszéljenek alkotásukról, mutassák meg társaiknak és szüleiknek is.

A plasztikai munkák során képesek a formák tagolására. Játékukat maguk által készített eszközökkel bővítik, apró kellékeket, valamint alkalmi ajándékokat készítenek.

A gyerekek szívesen segítenek az eszközök előkészítésében, elrakásában.

Az óvoda folyosóján kiállított alkotásokat többször megnézik és beszélgetnek róla, kinyílvánítják véleményüket.

Ajánlott eszközök és technikák:
Þ színes és grafit ceruzák

Þ  kréták

Þ  filcek és rostironok

Þ  ecsetek

Þ  spárga - fonalak - textilek

Þ  termések

Þ  bőrdarabok

Þ  papírdobozok, takarók, egyéb tárgyak építéshez

Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó együttműködési készségét figyelembe véve segítjük a képi, plasztikai és a környezetalakításból eredő tárgykészítés bővülését. A megismert eszközökkel jól tudnak bánni, bátran alkalmazzák a különféle technikákat. Több alakalommal készítünk közös kompozíciókat.

Témáikban megjelennek saját átélt élményeik, mesékről, ünnepekről, családi eseményekről. Egyéniségük tükröződik az alkotásokban, eredeti egyéni módon jelenítik meg a színeket, formákat.

Térbeli plasztikai munkákat is készítenek közösen. Ezekben megjelenik a többalakos kompozíció, egy - egy mesejelenet, állatok stb. A csoportszobában felállított ”évszakfát” az évszak jellegzetességeinek megfelelően a gyerekek átváltoztatják, ”felöltöztetik”. Közösen elkészítik az évszakok szimbólumait: őszanyó, télapó, tavasztündér.

A jeles napi készülődések során a gyerekek részt vesznek az ünnepekhez kapcsolódó jelképek közös elkészítésében: adventi koszorú, mézeskalács, pogácsa, farsangi maszk, tojásfa, májusfa, stb.

A kézi munka sorában megjelennek a kézi szövés alapelemei: sodrások, fonások, szövések. Megismerkednek a varrás, a hímzés alapöltéseivel.

A játékeszköz készítések technikáit a gyerekek utánzás alapján képesek elsajátítani. Így készítenek rongybabát, csutkababát, lovacskát, stb. Ötletadással segítjük az elképzelések megvalósítását játékok, bábok, kellékek készítésekor.

Ajánlatos természetes anyagok:
Þ termések:kukorica, makk, gesztenye,csuhé, zöldségek

Þ  növények:nád, sás, gyékény, szalma, vessző

Þ  állati eredetűek:gyapjú, toll, méhviasz, bőr

Þ  textíliák, fonalak, spárgák, agyag, kavics

A népi kismesterségek, népviseletek, a környezet megfigyeltetésével gazdagítjuk a hagyományos élményanyagot. Gyűjtési alkalmakat szervezünk a természetes anyagok, termések, beszerzésére. Ebbe a munkába a szülőket, nagyszülőket is bevonjuk.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.

Az alkotó - alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak így a gyermekeknek bármikor lehetőségük van a vizuális alkotásra. Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékban egyénileg, párban, kis csoportokban megjelenő játékfajta. Már érkezéskor választhatják és gyakorolhatják az egész nap folyamán, mivel a csoportszobában kialakított ábrázoló sarok lehetőséget biztosít a zavartalan tevékenykedésre.

Egy héten iöbbször tudatosan irányított mikro csoportos kötetlen formájú tevékenységet szervezünk. Ebben a formában maximum 8 gyermekkel foglalkozunk, így biztosítjuk az egyéni differenciált fejlesztést. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy ilyen formában minden gyermek megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi- plasztikai elképzeléseit. A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyak, szorongásaik, fantázia-és élményviláguk megmutatkozik. A hagyományápoló tevékenységformák időrendben kapcsolódnak az évszakokhoz, ünnepkörökhöz.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:

• Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.
• Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.
• Örülnek a saját és társaik alkotásaiknak, valamint a közösen készített kompozícióknak.
• Téralakításban bátrak, kezdeményezőek, ötletesek.
• Tudnak gyönyörködni, rácsodálkozni a szépre.
• Fejlődik alkotóképességük, fantáziájuk csiszolódik.
• Tudnak beszélni az alkotásokról és megfogalmazzák értékítéletüket.
• Jókedvvel, szívesen alkotnak.

 

5.6. A mozgás, mozgásos játékok

A tevékenység célja:

A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.

A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához.

Feladatok: A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében.

A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása.

A mozgás a gyermekek számára életszükséglet, jelentős szerepet tölt be fejlődésükben. Az általános testi képességek fejlődése mellett jelentősen hat az értelmi és szociális képességek alakulására. Az óvodás gyermekek mozgásos tevékenységét, mozgásos játékát, a mozgástér kialakítását, az eszközök kiválasztását, mindig a gyermekek életkorához, általános fejlettségéhez, a csoport összetételéhez a fejlődés üteméhez igazodva tervezzük meg.

Ügyelünk a mozgás megfelelő nehézségű összeállítására, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő gyakorlatot, de ugyanakkor arra is vigyázunk, hogy képességeiknek teljes bevetését is igényelje, mert így fogják kedvvel végezni, így növeli önbizalmukat.

Az óvodaudvar és az óvodánk környéke sok lehetőséget biztosít a spontán mozgások, mozgásformák gyakorlására, miáltal a gyermekek természetes mozgásigénye kielégül.

A mozgásos népi játékok tere is igazán a kinti tér: szembekötősdik, célbadobók, ugróiskola, kötélhúzás, várvédő játékok stb. A gyerekek különböző terepeken gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat: fogó, árokfogó, mászások, gurulások, bújócskák, futások, járások, labdajátékok. Kihasználjuk a fák, bokrok, füves területek, lejtők, árkok adta lehetőségeket, szintkülönbségeket.

 

A 3-4 éves gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A csoportszobában, a szabadban egyaránt a kúszásra, mászásra, bújásra, egyensúlyozásra minden kínálkozó alkalmat felhasználunk, a mozgásteret és eszközöket ehhez alakítjuk.

Az irányított mozgásos tevékenység során fokozatosan alakítjuk ki a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást. Gyakoroltatjuk az egyforma lépésekkel való járást, futást és a menetirány betartását.

Ezután jelennek meg a síkban elhelyezett akadályok, vonalak alakzatok, kéziszerek, alacsonyabb -  magasabb, keskenyebb - szélesebb tárgyak. Járás futás közben gyakorolják a gyerekek a ki- és belépést, fel- és lelépést.

A mozgásos játékok teret adnak a támaszgyakorlatok gyakorlására is. Így a csúszások, mászások, kúszások fő részét képezik a törzs izomzatot  erősítő gyakorlatoknak.

Megismertetjük őket egyszerű ugrásokkal, ugrásgyakorlatokat előkészítő mozgásformákkal: szökdelések, fel és lelépések támaszugrások talajon.

A talajtorna elemei is megjelennek a játékokban, elsősorban a test hossztengelye körüli gurulás. Megismertetjük őket többféle kéziszerrel, de főleg  a labda tulajdonságaival. A labdával végzett gyakorlatok mindig játékot jelentenek. Labdagurítás, feldobás - elkapás, hajítás távolba, hajítás célba.

Arra törekszünk, hogy a gyerekekkel minél több egyensúlyérzék fejlesztő játékot megismertessünk. Tartásjavító játékos gyakorlatokat is alkalmazunk a gerincdeformitás megelőzése érdekében.

A játékanyag nagyrészt futójátékok és egyszerű fogójátékok begyakorlásából áll, amíg megszokják a mozgásteret, egymás kikerülését és a társakkal való együttmozgást.

Ebben az életkorban még fontos a lemásolás lehetősége, a mintakövetés. Ezért a gyakorlatokat, játékokat egyidőben mondjuk és mutatjuk, így egyszerre látják és hallják a mozgást.

 

A 4-5 éves gyermekek többségének mozgása egyre koordináltabbá, járásuk futásuk egyre biztosabbá válik. A nagymozgásokat tovább fejlesztjük, még nagyobb hangsúlyt fektetünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem- kéz- láb összehangolt működését segítő játékokra.

Az irányított játékokban megismerik a gyerekek a különböző futásgyakorlatokat: akadályon való átfutás, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordással stb. Járás, futás közben különböző nehézségű gyakorlatokat alkalmazunk: járás oldalzó lépéssel, járás hátrafelé, járás párokban. Mivel a gyerekek az irányváltásokat már képesek korrigálni, a menetirányban történő járások, futások közben gyakoroltatjuk a testfordulatokat.

Szervezünk ugrásgyakorlatokat egylábon, páros lábon, szökdelésből, fel- és leugrás két lábra, helyből távolugrás. Ügyelünk arra, hogy az ugrásokat ruganyosan végezzék.

A támaszgyakorlatokat nehezítjük emelt akadályokkal, rézsútos  és függőleges szerekkel.

A dobásgyakorlatok során próbálgatják a célbadobást, egykezes felsődobást, távolba hajítást.

Labdagyakorlatokat gyakran beiktatunk. A feldobás és elkapás, a labdavezetés, labdagurítás alkotják a labdajátékok nagy részét.

A talajtorna anyagát új elemekkel bővítjük. Megismertetjük a gyerekekkel a gurulóátfordulás és a kézállás előgyakorlatait, a ” csikórugdalózást ”.

Az oldaliság megkülönböztetésénél már használjuk a jobb - bal, jobbra - balra, kifejezéseket.

Testtartásjavító és lábboltozaterősítő speciális járás és gimnasztikai gyakorlatokat is beiktatunk.

 

Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Megismernek sokféle mozgáselemet, amit játékos formában szívesen gyakorolnak, ismételgetnek.

Hangsúlyozottan jelenik meg ebben az életkorban az észlelés, az alaklátás, formaállandóság, mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjátékok gyakorlati alakalmazása. Ezért gyakrabban tervezünk kisebb testrészekkel való mozgásokat. A szabad mozgás, szabad játék lehetőségeit kihasználva megadunk minden segítséget fejlődésükhöz, megmutatjuk az apró technikai fogásokat.

A támaszgyakorlatokat játékos módon gyakorolják, pók, rákjárás, talicskázás stb.

A játékok nagy részét a fogó- futó- és ügyességi játékok alkotják, melyek kiegészülnek a sor- és váltóversenyekkel. A szabályok bonyolultabbak lesznek, nagyobb odafigyelést igényelnek. A futógyakorlatok kiegészülnek a tempóváltásos futással, a gyors- lassú- belegyorsuló futás mellett megjelenik a versenyfutás.

Végeznek sorozatugrásokat, különböző akadályokon át. Szögdelnek páros és egy lábon haladással, néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas és távolugrást.

A labdagyakorlatok labdavezetéssel, egykezes alsó- és felső célzott irányú dobásokkal bővülnek.

A talajtorna elemeit változatos körülmények között emelt szereken is gyakorolják, s kiegészülnek a kézállás előkészítő gyakorlatokkal, valamint a gurulóátfordulás előre - hátra  elemekkel. Megjelennek a párban is végezhető tornagyakorlatok, testnevelési játékok.

A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszügségletének differenciált kielégítése érdekében.

A gyermekek szabad mozgáslehetőségét a délelőtti, délutáni udvari játék, séta során biztosítjuk. Ezen kívül a csoportszobában is megfelelő hely áll a gyermekek rendelkezésére (bordásfalakkal, mászókötelekkel stb. felszerelt tornasarok), hogy a mindennapi mozgásigényüket kielégítsék. Az irányított mozgásos tevékenységet (kötelező foglalkozás) mindhárom korcsoport részére heti egy alkalommal szervezzük meg, különböző időkerettel.

Hetente egyszer Zenés mozgásos percekkel gyakorolják a ritmusra történő mozgást. A gyakorlatokat utánzásra épülő mozgáselemekből építjük fel, a testnevelés foglalkozásokon már kipróbált gyakorlatok, mozgásformák beiktatásával.(gimnasztikai elemekből, pl. kartartások, testhelyzetek kar-, törzs-, térd- és lábmozgások, valamint különböző irányú járásgyakorlatokból.)  A kisebbektől még nem követeljük meg az egyöntetű ritmikus mozgást.

A mindennapi kocogást, futást az óvoda udvarán, illetve az óvodán kívül az erre kijelölt biztonságos helyen végeztetjük. A szervezett edzések ideje napi 10-15 perc. Az udvaron kezdeményezett mozgásos játékokba minden gyermek érdeklődésétől függően kapcsolódhat be és a futás mennyiségéről szabadon dönthet. Az a fontos, hogy igazi felfrissülést, felüdülést nyújtson a gyermekeknek.

A szervezett és spontán mozgásformákat nyáron vizes edzésekkel, napfürdőzéssel egészítjük ki. Télen kihasználjuk a hó, a jég adta mozgáslehetőségeket. Hógolyózunk, szánkózunk, csúszkálunk.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:

• A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.
• Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban
• Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.
• Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.
• Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni.
• Tudnak helyben labdát vezetni.
• Célba dobnak egykezes felsődobással.
• Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudják.

 

5.7. A külső világ tevékeny megismerése

A tevékenység célja:

A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti - emberi - tárgyi világ értékei és hagyományai iránt.  A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

Feladatok: Tegyük lehetővé a gyermek számára a környezet a külső világ tevékeny megismerését. Biztosítsunk elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A 3-6-7 éves korú gyermekeknek érthető helyi környezeti értékek összeállítása a környezetük felfedeztetése és megszerettetése érdekében A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat - és ismeretszerzés során. A tevékenység differenciált szervezeti formái, jellemzői.

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermek az őt körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerez, amelyek az életkorának megfelelő biztonságos eligazodáshoz nélkülözhetetlenek.

Segíti a gyermek irányított és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Fejleszti megfigyelőképességét, képzeletét, gondolkodását, emlékezetét.

A 3-6-7 éves korú gyermekeknek érthető helyi környezeti értékek összeállítása a környezetük felfedeztetése és megszerettetése érdekében

Az óvodába lépő gyermekeket esztétikus, melegséget sugárzó környezet várja. Lehetőség szerint halk, kellemes muzsikával fogadjuk a hozzánk érkező óvodásokat, ezzel is elősegítve a beilleszkedést, az óvoda elfogadását.

A 3-4 éves kisebb gyermekekkel először a közvetlen környezetüket, az óvoda épületét, helyiségeit és az óvodában dolgozó embereket ismertetjük meg. Megfigyeljük az udvaron lévő fákat, virágokat. A közös séták során megfigyeljük az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit az időjárás változását, annak hatásait az öltözködésre.

Gazdagítjuk élősarkunkat az élményszerzés során összegyűjtött termésekkel, levelekkel, bogyókkal, kavicsokkal, tollakkal, stb. Ezeket később hasznosítjuk, salátákat, vitamintálakat készítünk belőlük, vagy más tevékenységek eszközeként felhasználjuk. (pl. bábokat, játékokat barkácsolunk stb.)

Gyakran ellátogatunk olyan családokhoz, ahol sokfajta állatot tartanak. Megfigyeljük életmódjukat, táplálkozásukat, verset mesét mondunk róluk. Lovaskocsin utazunk a TSz-be ismerkedünk az állatokkal és kicsinyeikkel.

Családi fényképeket nézegetünk, melyek alkalmat adnak a közös beszélgetésekre, élmények felidézésére, a családdal kapcsolatos történések elmondására.

Az 5-6-7 éves nagyobb gyermekek már ismerkednek a tágabb környezetükkel is. Duna parti sétáink során megfigyeljük az évszakok szépségét, a színek árnyalatait, az erdő, a rétek szépségét, évszakonkénti különbözőségeit. Figyelemmel kísérjük a folyó változásait, a víz tisztaságát vizsgálgatjuk, talaj és vízmintákat veszünk. Megláttatjuk a környezet esetleges szennyeződéseit. Felhívjuk a figyelmet különböző játékos módszerekkel a környezetvédelem fontosságára, a föld - víz - levegő védelemre.

Megtapasztaljuk az időjárás válozásainak hatását az öltözködésünkre

Kihelyezzük a madáretetőket, megfigyeljük a madarak életét. Megfigyeljük a kerti munkákat. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy udvarunkon a virágágyásokat a gyerekek gyomlálhassák, virágokat ültethessenek. Közösen tisztítjuk, takarítjuk, gereblyézzük udvarunkat a gyerekekkel.

Folyamatosan gyűjtjük a természet kincseit, befőttet, savanyúságot készítünk. A gyermekekkel sok-sok képet, évszakra jellemző tárgyat gyűjtünk, melyekből időszaki kiállítást, évszaktablókat készítünk.

A gyerekek maguk gondoskodnak a csoportban lévő akvárium lakóiról.

Egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket végzünk növényekkel, ültetünk, ágakat hajtatunk, csíráztatunk. Megfigyeljük, hogy melyek a fejlődéshez szükséges feltételek.

Közösen emlékezünk meg az Állatok, a Víz, a Föld és a Madarak fák napjáról. Ezekre egész héten készülünk, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyerekek természetes környezetben séták, túrák, kirándulások során közvetlenül szerezhessék tapasztalataikat.

Sportprogramokat, akadályversenyeket, versenyjátékokat, rajzversenyeket szervezünk a szülőkkel, iskolásokkal közösen.

Megismertetjük őket a felnőttek munkájával. Ellátogatunk a helyben lévő üzletekbe, postára, orvosi rendelőbe.

Tervezünk városi kirándulásokat Győrbe, ahol megnézzük a vasútállomást, Tűzoltóságot, múzeumokat, kiállításokat látogatunk.

Partnerkapcsolatot tartunk fenn a győri Mesevár Óvodával. Évente látogatjuk egymást, érdekes programokat szervezünk a gyerekeknek. Így óvodásaink megismerkedhetnek más gyermekekkel, másik település óvodájával. Tapasztalatokat szerezhetnek az ottani szokásokról, barátságok szövődhetnek.

Közlekedéssel kapcsolatos ismereteiket bővítjük, közlekedési játszóterünkön gyakoroljuk a szabályokat. Ismereteiket rendszerezzük.

Beszélgetünk a környezetben található, felfedezhető dolgok, formák nagyságbeli és mennyiségbeli jellemzőiről.

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy állatokról videófelvételeket nézhessenek a gyerekek érdeklődésük szerint többször is, de főleg a téli időszakban.

Tavasszal ellátogatunk a győri Vadasparkba.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat - és ismeretszerzés során.

A közös séták, kirándulások, célzott megfigyelések során sok lehetőség kínálkozik a szókincsbővítésére. A gyermekek egyéni megnyilvánulásaira, kérdéseire válaszolunk.

Tudatosan törekszünk a gyermekek beszédkultúrájának csiszolására, arra, hogy gondolataikat, észrevételeiket érthetően tudják kifejezni. A nyugodt szeretetteljes légkörben a gyermek könnyen „szóra nyílik”, ezt a kommunikációs helyzetet arra használjuk fel, hogy őszintén, nyíltan elmondja, ami őt foglalkoztatja. A beszéltetés és beszélni hagyás fontos szempontok a kommunikációs készségek fejlesztése során.

A természethez, környezethez fűződő mondókák, versek, mesék, dalok, szervesen illeszkednek a tapasztalatszerző tevékenységekhez.

A tevékenység differenciált szervezeti formái, jellemzői.

A gyermekek fejlesztése frontális és mikrocsoportos szervezeti formákban történik. A séták, kirándulások heti két alkalommal közösen szervezzük meg, azokon minden gyermek részt vesz. Heti egy alakalommal egyéni illetve mikrocsoportos tevékenységet tervezünk, melyen lehetőség nyílik az ismeretek rendszerezésére, az egyéni fejlesztésre, beszélgetésre, az anyagok, évszakgyűjtemények rendezgetésére.

Szintén heti egy alkalommal egyéni foglalkoztatási formában szervezzük meg a gyerekek matematikai tapasztalatainak rendszerezését, részképességek egyéni differenciált fejlesztését.

Programokat szervezünk a Duna - partra, közeli rétre, mezőre, tavasszal a szülők segítségével főzünk a Duna - parton. Ez az erdei óvodai program félnapos, az óvoda közelében található ligetes, fás Duna part ad erre lehetőséget. (A hátizsákokba elkészített tízórai jelzi a félnapos levegőn tartózkodást.)

Évente egy-két alkalommal kirándulást szervezünk a szülőkkel közösen.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:

• A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét.
• Tudják hogy hol és mikor születtek.
• Különbséget tudnak tenni az évszakok között, tudják azok jellemző jegyeit
• Felismerik a napszakokat
• Gyönyörködni tudnak a természet csodáiban.
• Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, üzleteket.
• Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.
• Ismerik a környezetük növényeit, s azok gondozását.
• Szeretik és védik a környezetüket.
• Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.
• Tudnak számlálni legalább 10-es számkörben. Össze tudnak hasonlítani tárgyakat mennyiségi, nagyság, forma, szín szerint.
• Megkülönböztetik az irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat.
• Jól érthetően fejezik ki magukat.

 

5.8. Munka jellegű tevékenységek

Célunk:

A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését.

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység.

-  önkiszolgálás

-  segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek

-  a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése

-  naposi vagy egyéb munka

-  környezet-, a növény- és állatgondozás

Feladatok: A gyermek munka jellegű tevékenysége önként - azaz örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenységek legyenek Fejlesszük a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdöket és képességeket, készségeket, tulajdonságokat mint például a kitartás, önállóság, felelősség A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze legyen A saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása.

A gyermekek munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek maguk végezhessenek olyan munkát, amelyre képesek, saját személyük illetve a csoport érdekében.

Kezdetben segítséggel, később önállóan, öntevékenyen végzik ezeket a tevékenységeket. Ügyelünk arra, hogy tevékenységünk a gyermekek számára minta értékű legyen.

Értékelésünk buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszonyt alakítsunk ki a munkához..Minden korcsoportnál fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást, öltözködést, étkezést, környezetgondozást.

A 3-4 éves gyerekek figyelemmel kísérik a kis virágos kertünk és a csoportszoba növényeinek gondozását, segítenek az akvárium halainak etetésében. Részt vesznek az udvar takarításában, falevelek, ágak, összegyűjtésében. A csoportszoba időnkénti átrendezésénél segítkeznek, összeszedik s játékokat, apró feladatokat elvállalnak és elvégzik azt (pl.: kenyér kínálása, seprű, behozatala stb.)

A 4-5 éves gyermekeknél már az év elején felelősöket választunk, figyelembe véve az önkéntességet. (pl.: mosdófelelős, mesesarok felelős, naposi munka stb.) A naposi munkát azok a gyermekek végzik, akik már készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait.

A mindennapi élettel kapcsolatos alkalomszerű, ismétlődő munkákat a gyerekek együtt végzik. Mint pl.: udvar és terem rendezés, játékjavítás-, tisztítás-, készítés, ünnepi készülődés, ajándékkészítés, házimunka jellegű tevékenységek, étkezések utáni seprés, asztalok letisztítása, sütés-főzés, nagytakarítás, szobanövények gondozása, élősarok ápolása- rendezgetése, akvárium tisztítása, halak etetése stb.

Az 5-6-7 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, melyet már teljesen önállóan végeznek. A naposok egymás között megbeszélik és eldöntik a munka megosztását. Ízlésesen esztétikusan megterítenek, étkezés után összeszedik a poharakat, tányérokat, evőeszközöket, letörlik az asztalt, összehajtogatják a terítőt, helyére teszik a szalvétát.

Az alkalomszerű munkákban önkéntes alapon, tevékenyen vesznek részt.

Szívesen segítenek a befőzésben, savanyúságok elrakásában, sütés-főzésben, saláták elkészítésében stb.

Szívesen segítenek a kicsik gondozásában, mint pld.:öltöztetés, fésülés, ruhájuk rendbetétele, stb. Tavasszal és ősszel az udvar takarításában részt vesznek. A leveleket összegereblyézik, járdát lesöprik. Az udvari játékeszközöket, kreszjátékhoz az autókat kerékpárokat, jelzőtáblákat önállóan készítik elő és a játék befejezésével a helyére teszik.

Az élősarok gondozásában nagyobb önállóságot biztosítunk, ültetnek virágokat, magokat, azokat gondozzák. Terméseket, bogyókat gyűjtenek.

A virágos kert rendszeres ápolásában aktívan részt vesznek: gyomlálás, öntözés.

Téli időszakban a madarak etetéséről folyamatosan gondoskodnak. A csoportban az akvárium halait etetik, tisztítják az akváriumot, kavicsokat, köveket lemossák.

Ünnepekre szívesen készítenek apró ajándékokat a kisebbeknek és a felnőtteknek, valamint egymásnak is.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:

• A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.
• Örülnek az elvégzett munkának.
• Önállóan, igényesen végzik a naposi feladatokat.
• Szívesen vállalnak egyénileg apró megbízatásokat.
• Örömmel segítenek óvónőjüknek és társaiknak.
• Szeretik az állatokat és szívesen gondoskodnak róluk.
• Örömmel készítenek ajándékokat, apró meglepetéseket.
• Megbecsülik a saját és mások munkáját.
• Óvják, védik környezetüket.