A nevelés tartalma

4. A nevelés tartalma

4.1. Néphagyományápolás, népszokások

Óvodánkban az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok jelentik az óvodai élet vezérfonalát. Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulata, a hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek, szokások, keretet adnak munkánknak.

A gyerekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és hogy mindennek megvan a maga ideje. A várakozás a készülődés fokozza  az ünnepekhez fűződő érzelmeket, belső tartást ad, s ezáltal teljesedik ki a gyermeki személyiség.

Programunk  bő lehetőséget kínál. Nemcsak a népművészet és a szokásőrző jeles napok elemeit öleli fel, hanem a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket is.

Feladatunk lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtése, megőrzése és továbbadása. Törekszünk arra, hogy a közösen átélt élmények összekovácsolják erősítsék a közösségi érzést, segítsék elő a mélyebb kötődést a szülőkhöz, társakhoz és a környezethez.

A néphagyomány tartalma az  egyes tevékenységformákban

-  Vers, mese, dramatikus játék: népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések, bábjátékok.

-  Ének,zene, énekes népi játékok, zenehallgatás: mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene.

-  Rajzolás, mintázás, kézimunka: tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalács, pogácsa sütés.

-  A külső világ tevékeny megismerése: találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások, hagyományok, családi –tárgyi kultúra értékei

-  Mozgás, mozgásos játékok: ügyességi és sportjátékok.

4.2. Óvodánkban megtartott jeles napok időrendben, s azok tartalmai

Az ősz jeles napjai

• Szüret (okt.15-től)

A kisebb gyermekek megfigyelik a betakarító munkálatokat, az őszi tevékenységeket. Megtapasztalják a természet változásait, hemperegnek az avarban. Gyűjtögetnek házi, erdei, mezei terméseket, leveleket. Szívesen hallgatnak népmeséket, verseket, népdalokat, mondókákat állatokról, növényekről. Megismerkednek egyszerű népi hangszerekkel, népzenével. Segítséggel készítenek egyszerűbb népi játékeszközöket, termésekből, csuhé, makk, gesztenye, kukorica stb. felhasználásával.

A nagyobbak készítenek kalendáriumot, megfigyelik az időjárással kapcsolatos népi jóslásokat. Megismernek találós kérdéseket, közmondásokat. Maguk is szívesen mesélnek.

Szívesen segítenek az őszi befőzésben, savanyúság téli elrakásában. Egyéb idény jellegű munkákból is kiveszik a részüket, pl. udvartakarítás, gereblyézés, levélseprés. Hosszabb sétákat tesznek a Duna parton, a közeli réteken, erdőszélen, ahol folyamatos gyűjtőmunkát végeznek, az ősz kincseiből.

A gyerekek megismernek néhány őszi gyümölcsöt és lehetőség szerint bekapcsolódnak az alma, dió, szőlő szüretelésbe. Készítenek töklámpást, egyéb terménybábokat. Megismernek néhány őszi éneket, verset a gyümölcsökről.

A nagyobb gyerekek feldíszítik a csoportszobát , sütnek pogácsát. Hallgatnak népzenét, táncolnak, népi játékokat játszanak.

A tél jeles napjai :

• Advent (nov.30.utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig)
• Mikulás (december 6.)
• Karácsony (december 24-25-26. )
• Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig)

A kisebbek megismerkednek az Advent jelképével a koszorúval. Megfigyelik a vízbe tett ágakat. Almát fényesítenek és segítenek a mézeskalácssütésnél. Készítenek egyszerű díszeket, ajándékokat. Tudnak néhány Mikulás és Karácsonyváró dalt, éneket.

Mikuláskor vendégül látjuk az óvodába még nem járó kisebb gyermekeket szüleikkel együtt. Ajándékkal édességgel kedveskedünk nekik.

A nagyobbak készítenek adventi koszorút és adventi naptárt. Hajtatnak cseresznye, barack, orgona ágakat. Önállóan ültetnek Luca-búzát. Feldíszítik az óvodát, festenek ablakra, készítenek fenyődíszeket, asztali díszeket, apró ajándékokat a kisebbeknek.

Karácsonykor díszítenek fenyőágat, megterítik az ünnepi asztalt, gyertyát gyújtanak.

Sütnek mézeskalácsot, amit önállóan díszítenek. Megismerkednek a betlehemes játékkal, pásztorjátékokkal.  Szívesen eljátsszák a kisebbeknek és a szülőknek. Hallgatnak karácsonyi dalokat, meséket, szívesen táncolnak, játszanak együtt.

Megfigyelik az időjárást, hogy igazak-e a népi jóslások?

Játszanak téli sportjátékokat a szabadban, megfigyelik a madarak életét, gondoskodnak róluk.

Tudnak néhány Újévi jókívánságot.

Farsangkor a kisebb gyerekek egyszerű technikákkal díszítenek papírálarcot, jelmezbe öltöznek, táncolnak, utánozzák az  óvónőjük táncos mozdulatait.

A nagyobbak zsákbamacskához tárgyakat gyűjtenek, segítséggel jelmezeket, álarcokat készítenek. Tanulnak farsangi dalokat, bálba hívogató mondókákat, lakodalmas játékokat. Tudnak egy-két tréfás verset. Segítenek a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. Részt vesznek a táncos-játékos mulatságban a szülőkkel együtt.

A tavasz jeles napjai:

• Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére   következő vasárnap)
• Május elseje
• Pünkösd (húsvét után 50. Napon)

Húsvétkor hajtatnak ágakat, ültetnek palántát, veteményeznek. Locsolóverseket, mondókákat, tavaszi énekeket tanulnak, tojást berzselnek, hímes tojást készítenek karcolással, viasszal, batikolással. Megismerkednek eredeti népi motívumokkal. Az ablakokat a nagyobbak festéssel díszítik. A fiúk meglocsolják a lányokat és az óvónőket. A lányok apró ajándékokkal, tojással kedveskednek a locsolóknak. A kisebbeknek is ajándékokat készítenek és elrejtik az udvaron. Hosszabb határkerülésre mennek. Komatálat készítenek, süteményt sütnek.

Május elsején a természet virágba borulását , a tavasz ébredését ünnepeljük. Ezen a napon a gyerekek feldíszítik az óvoda udvarán álló fákat, szalagokkal, léggömbökkel. Közösen körbejárjuk a fákat tavaszi dalokat énekelve. Papírforgókat, kicsi májusfákat készítenek a nagyobbak a kicsiknek ajándékba. Ha az idő engedi sárkányt eregetünk, ügyességi sportjátékokat játszunk. Ez a nap a vidámság, a kötetlenség napja.

Pünkösdkor tanulnak a gyerekek verseket, vásári kikiáltó rigmusokat, hallgatnak meséket, történeteket. Sütnek perecet, mézeskalácsot. Tanulnak a pünkösdi királyné és király választáshoz énekes játékokat, dalokat, egyszerű tánclépéseket. Részt vesznek tréfás vetélkedőkben, versengésekben. Megszervezzük a hagyományos Népi gyermekjáték és gyermek néptánc fesztivált, melyre 10-12 környékbeli óvoda gyermekeit hívjuk meg.

4.3. Természetóvó jeles napok:

• Állatok napja  október 4.
• Víz világnapja március 20.
• Föld napja      április 22
• Madarak-fák napja május 10

A környezetvédő, természetszerető ember személyiségének kialakítását már óvodáskorban kell megkezdenünk. Ebben az életkorban teremtjük meg az érzelmi vonzódást a természet iránt, s ekkor alakítjuk ki azoknak a szokásoknak a körét, amelyek szilárd alapot adnak a további életkorokra.

A természet szeretetére, gondozására való nevelésünk áthatja az egész óvodai életet. Az önfeledt játék, rácsodálkozás mellett szinte észrevétlenül tanulják meg a gyerekek, hogyan óvják, védjék a természet tisztaságát, szépségét.

Fontos, hogy a gyermekeket olyan hatások érjék, amelyek környezetük felfedezésére, kutatására ösztönzik őket.

A tapasztalatszerzési lehetőségek és a tartalmak bővebb kifejtésére „A környezet tevékeny megszerettetése” c. fejezetben kerül sor.

4.4. A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei:

• születésnapok
• anyák napja
• gyermeknap

A gyermekek születésnapi köszöntése fontos esemény óvodánk életében. A gyermek központba kerül, mindenki rá figyel, vele törődik, őt ünnepli. A közös vidám ünneplés az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja.

Anyák napja megünneplésére a gyerekek érzelemteli aktivitással készülnek. Ajándékok készítésével, verstanulással az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazzuk.

A gyermeknap a gyermekek legvidámabb legfelszabadultabb napja. Játékos sportversenyek, sok-sok meglepetés, ajándékok, és gyermekeknek szóló műsorok teszik emlékezetessé.